2013. október 23., szerda

2013. október 23. Hírek 14.

Itt a tavasz, itt a póközön. :)
Azt hiszem, ez egy igencsak tényfeltáró cím, és sajnos igaz. Nyertes pókunk a black house spider.












Szóval ő az a cukiság. Először ahogy a neten kutattam, egy még veszélyesebbel kevertem össze, és halálra rémültem, hogy gyereknél 15 percen belül halálos a mérge, de aztán megnyugodtam, hogy ez egy szelídebb fajta, itt kb. egy óránk is van az ellenszérum beadására, ha megcsíp. És ez nem vicc. Úgyhogy amikor a kislányom elkezdett egy pókhálóban turkálni, hogy "Nézd anya! Pókháló!", hát megfagyott az ereimben a vér. De vettünk nagyon jó kültéri és beltéri rovarirtót, és körbefújtam vele a kertet. Másnapra az udvar tele volt póktetemmel, és egy csótány is megdöglött. A "halottak" száma napról napra emelkedett.Mostmár inkább nem figyelem, és szóltam Lacinak, hogy takarítsa fel a dögöket. A lakást is körbefújtam, bár még bent csak másfajta pókot láttam. Azóta ha látok is, már csak a tetemet kell kidobni. Meg kell hagyni, ezek az ausztrálok aztán tudják, hogy mitől döglik a pók. :)
De beszéljünk szebb dolgokról. A munkahelyemen megkaptam a fizetés nélküli szabadságot, úgyhogy 2015. januárjában megyünk haza látogatóba. Akinek ezzel a késői hazautazással csalódást okoztunk, sajnáljuk, de nekem mindenképp akkor kell hazamennem, hogy a munkahelyemtől végső búcsút vegyek, és sajnos félévente nem tudunk még hazaugrálni. Kár, hogy nem nyáron kell hazamennem, mert a telet már egy életre megutáltam. De semmi sem tökéletes. Szeretettel gondolok a munkámra, és ezt azok közé a dolgok közé sorolom, amik hiányoznak. Szerettem katona lenni, mindig is büszke voltam rá, hogy nem a "megélhetési" katonák közé tartozom, hanem azért vonultam be, mert jelentett számomra valamit az egyenruha. Sajnos mégis a megélhetés, az egyre csökkenő fizetés hozta meg a végén az elhatározást. Habár ezt csöppet sem bántuk meg. :) De megint jól elkalandoztam.
Szóval, jelenleg gyerekekre vigyázok itthon. El tudom képzelni, hogy akik ismernek, most nevetnek. Akik nem, azokkal maradjunk ennyiben. :) Nem részletezem, de nem ez álmaim melója, ezért már egy ideje nézelődtünk, hogy merre kéne továbbhaladni. Mostanra nem csak az ötlet és az elhatározás született meg, de meg is tettem az első lépést. Elkezdtem egy masszázstanfolyamot. Szeretek masszírozni, és ez itt hiányszakma. Ismerőseim tudják, milyen remekül tudok évekre előre tervezni, úgyhogy már a saját masszázs szalonomat is látom magam előtt. :) Optimizmusért sose kellett a szomszédba mennem. Szóval hétfőn és kedden volt az első két nap, és folytatom tovább. Már van egy kezdő oklevelem, nemsoká kezdem a certificate IV-et, és meg sem állok a diplomáig. Ha már valamit csinálunk, csináljuk jól. :)
Tehát hétfőn reggel fél10-kor (mert itt nem szeretnek korán kelni) elkezdődött a tanfolyamom. Volt egy távol-keleti nő, aki csak annyit beszélt angolul, hogy "I English" és mutatta, hogy kicsit. :) Nem kicsit voltam megdöbbenve, hogy hogyan is gondolja, de aztán be kellett vallanom magamnak, hogy teli vagyok előítéletekkel, ugyanis nem csinálta rosszul a masszázst. De ne rohanjunk előre, még mindig hétfő reggel, felhívom Lacit, és mesélem neki, hogy nem én vagyok a legbénább angolból, mire letettem a telefont, odajött hozzám egy lány, hogy de meglepődött, hogy magyar beszédet hall, és de örül neki. Persze magyarul. Hát én is megörültem. Így született egy újabb barátság Estherrel, akinek a szülei költöztek ki ide, de fontosnak tartották, hogy ő is beszéljen magyarul. A nem kis létszámú magyar kolóniát igazolni látszik, hogy gyakran futunk magyarokba, és az is ilyenkor az eszembe szokott jutni, hogy ha egy magyar azt hiszi, hogy kutya nem érti, hogy mit mond, és nyugodtan fikázhat másokat, tuti van a közelében még egy magyar. :)
Íme az oklevelem:
A másik jó hír, hogy a High Care Center is kiadta az oklevelem, mint cellulit-terapeuta, ráadásul angol nyelven, így már tényleg elindulhatok új munkát keresni.
Nemsoká újra jelentkezem, és írok még a gyalogátkelő helyek érdekes működéséről, de mivel nem akarok hülyeséget írni, és kétlem, hogy úgy működik, ahogy értelmezem, előbb utána járok. :)


2013. október 8., kedd

2013. október 8. Hírek 13.

Itt az ideje, hogy újra jelentkezzek. Eddig nem sok izgalmas történt velünk, egy idő után itt is csak az "unalmas" hétköznapok telnek. Persze mennyivel másabb itt telnie. :)
Dolgozunk, tanulunk, és eddig keveset kirándultunk, mert rengeteget esett az eső, és hűvös is volt egy kicsit hozzá. De végre minden megváltozott. Bár eső még néhanapján van egy kicsi, és gyakran látni felhőket, végre tényleg teljes értékűen megérkezett a tavasz. Ez otthon már nyárnak is megteszi, de mivel itt a nyár ezerszer keményebb, maradjunk a tavasz meghatározásnál. Szóval már nem fázunk, tehát egyre többször kidugjuk itthonról a fejünket, még ha csak rövid kirándulásokra is. A tengerpart ide 10km, és a belváros is nagyon közel van, úgyhogy lehetőségeink korlátlanok.
Kb. egy hete a belvárosban kirándultunk Sacival, a barátnőmmel, Nikivel, és a kislányával, Larával, akiről már írtam, hogy Saci legjobb barátnője. Még ha ezzel Larát idegesíti is néha. :)
Egy pár kép a belvárosról, amerre jártunk:













Sacit babakocsival vittem, ami Magyarországon egy komoly vállalkozás, hiszen a buszok általában lépcsősek, és vagy segít valaki, vagy nem. Tudom, hogy erről már írtam, de akkor se bírom ki, hogy ne írjak róla. Babakocsival mindenki nagyon udvarias. A buszra először szállok fel, automatikusan engednek előre, a sofőr engedi a rámpát, hogy könnyebben fel tudjam tolni a kocsit, és vannak a buszokon "priority" ülések a babakocsisoknak és az időseknek, és el is fér ott a babakocsi. Szóval tényleg szuper. Meg Sacinak is élmény számba megy a buszozás, mert általában kocsival megyünk mindenhova. Igazából nagyon olcsó a benzin, ha már két felnőtt utazik, jobban megéri kocsival menni a legtöbb helyre.
A belvárosi ingyenes buszokról is írtam már, de most utaztam vele először. Meglepő volt számomra, hogy kiírják a buszmegállóba, hogy hány perc múlva jön a következő járat, és tényleg csak percek kérdése, és tényleg akkor jön, amikor írja. :)
A hyde parkba is rendszeresen ellátogatunk, mert szuper a játszótere, meg a tava is. Már üzemel a szökőkút játszótere is, majd erről is készítek egy pár képet. Itt egy halom féle szökőkútban játszhatnak a gyerekek. Ilyen több helyen is működik, de amiket eddig láttam, ez a legjobb. A hattyúk is szépen nőnek.

Az állatkertet is meglátogattuk végre, és éves bérletet vettünk, mert nagyon szeretjük. Tuti sűrűn megyünk majd. Nagyon nagy, rengeteg állattal, és gyönyörű. A facebookon aki ismer, rengeteg képet láthatott róla, de azért ide is felteszek egy párat. :)





Voltunk még a claremonti banzájon, ami a királynő születésnapján kezdődik - legalábbis ahogy Western Ausztráliában tartják, mert hát ahány állam, annyi időpont :) - és egy hétig tart, ezért gondolom, hogy a királynő születésnapját hivatott megünnepelni. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a majálist megszorozzuk sokkal, és felturbózzuk. Bár törökmézet sehol nem láttam... :) Rengeteg sergő van, kicsiknek és nagyoknak egyaránt, meg állatsimogató, meg tevegelés, pónilovaglás, lovas bemutatók, minden este nagy tűzijáték, meg persze minden eladó. De ők már nem aprózzák el, hogy egyesével vásárolj. Nem ám! Az sok idő, meg macera. Rengeteg csomagot árulnak. Különböző értékű játék- és édességcsomagok tömkelegét lehet megvásárolni, vagy éppen nyerni. Nem semmi látvány volt. A lovas sergőt Saci imádta, de a sárkányostól megijedt, meg kellett állítani, hogy leszállhasson, de persze azóta is hallgatom, hogy majd újra felül rá. Egy pár kép:









És persze nem maradhat ki az óceán meglátogatása. Egy új partot fedeztünk fel a közelben, ahol a kövek megtörik a hullámokat, ami Sacinak nagyon tetszett, és rengeteg a kagyló. North beach a hely neve.


A napokban ezek történtek. Mivel jön a nyár, egyre többet kirándulhatunk, úgyhogy a nyáron biztosan sűrűbben jelentkezem. Puszi az otthoniaknak!!!!

2013. augusztus 16., péntek

2013. augusztus 16. Hírek 12.

Ma van a szülinapom! Ez most kicsit úgy hangzik, mint az Alma együttes dala. :) Úgy látszik, már sosem felejtem el. Beleégett az agyamba... :) De jól tudja mindenki, akinek van gyereke, hogy miről beszélek. Nem mindig azt hallgatjuk, nézzük, amit szeretnénk. És itt a nem mindig erős szépítése a dolgoknak. :) Nem túl sok minden történt mostanában, viszont annál fontosabb mérföldkőhöz értünk. Megvan az új vízumunk!!!! Méghozzá 2017-ig. :) Úgyhogy aki eddig bízott benne, hogy visszaköltözünk, hát...rossz hírem van. Azért megyünk még haza látogatóba, úgyhogy ne sírjatok Barátaink! :) Nem szabadultatok meg tőlünk teljesen! És hogy az ajándékomról is essen szó, egy citromfát kaptam, ami már régi álmom volt, és itt végre meg is marad. Felnőtt korára 2 méter magas, és 1,5 méter széles lesz, és ontja a citromot, amit imádok!!!
Megragadom az alkalmat, hogy ismételten megköszönjem a CSE Ausztráliának a segítséget. Mint mindig, most is ők álltak rendelkezésünkre, a szokásos díjazással ( 0Ft, sok szeretet), és persze az elengedhetetlen profizmussal, amivel ismét egy vízumhoz segítettek minket. Köszönjük!
Érdekesség: Életemben nem láttam még ennyi esőt 2-3 hét leforgása alatt! Ez hihetetlen! Többet esik, mint nem, és nincs árvíz. Tulajdonképpen sehol sem áll a víz, csak a tavak telnek, pedig iszonyatos égszakadások vannak. Nagyon várom már a tavaszt végre!
Kb. 2 hete megláttam az egyik veszélyes állatot. Egy red back tette tiszteletét a házunk oldalán, szerencsére kívülről. Ez a fekete özvegy egyik fajtája, nevét onnan kapta, hogy egy piros háromszög van a hátán. Így élőben nagy az a 3cm egy ijesztő póknál. És a gond az, hogy nem csak ilyesztő. Na persze ez már nem fog riogatni másokat, arról gondoskodtam. :) Pók barátoktól elnézést, de itt nem kérdezem a pókoktól, hogy melyik milyen mérgező, ezt remélem megértitek. A red back rám nem halálos, de gyerekekre, idősekre lehet. Bár az elmúlt pár évtizedben mér nem regisztráltak halálesetet, mert jó a kórházi ellátás, de érthető, hogy óvatos vagyok. Igazából még csak ezután jön a pókszezon, amikor tavasszal előmásznak. Na ezt nem annyira várom. A helyiek nagyon nyugodtan kezelik, és már én is megszoktam, hogy a postaládába be kell nézni, mielőtt benyúlunk. Mégis csak sz*r lenne egy madárpókba nyúlni.

Majd elfelejtettem, megkaptuk a lakást, amiben lakunk. Itt nem könnyű lakáshoz jutni, úgyhogy nagyon örülünk. Félreértések elkerülése végett megjegyzem, csak béreljük. :) Úgyhogy lehet jönni látogatóba!!!

2013. június 29., szombat

2013. június 29. Hírek 11.

Beadtuk a vízumot!!! :) Azaz konkrétan nem mi, hanem a CSE Australia. :) Pedig nem volt egyszerű. Írtam az előző blogomban, hogy július 1-től nagy áremelések lesznek. Épp ezért nem kis tömeg döntött úgy, hogy gyorsan beadja az új vízumot. Ezért az internetes rendszer is folyton összeomlott (tiszta Magyarország), meg még a suli rendszere is, amitől vártuk az igazolást. Szóval nem volt egyszerű, izgultunk sokat, de péntek délutánra, még a zárás előtt sikerült beadni. :) Úgyhogy már csak várjuk az elbírálást. Remélem gyorsan megjön, mert már nézegetjük, hogy merre kéne lakást bérelni. Ezt július végén vissza kell adni, innen ki kell költöznünk.
Mai érdekességnek egy kis ausztrál szlenget szánok. Először is egy kis szöveget, amivel bármikor összefuthatunk, majd a magyarázatot hozzá, higgyétek el, kelleni fog :) , majd egy-két szleng szót osztok meg veletek. Ha erre felé készültök, jobb lesz komolyan venni a szlenget, mert elég sűrűn találozunk velük. :)
How're you doin' mate! Why dontcha pop in this arvo - we're havin' a barby. Nothing much - just some snags and a few tinnies. Bring your boardies for a quick dip - might be scorching... No worries if you wanna bring your ankle-biters, there will be a few around. Hope to have a good chin-wag - haven't seen you for ages! Cheers mate!
Akkor most, miután sokkot kaptál, és rájöttél, hogy nem is igazán tudsz angolul :) (vagy ausztrál angolul) itt a segítség:
mate = haver
dontcha = don't you
pop in = visit
arvo = afternoon
barby = barbecue
snags = sausages
tinnies = can of beer
boardies = swimming bathers/boarders (long one)
quick dip = gyors merülés medencébe
sorching = very hot
no worries = no problem (mindenre ezt használják, állandóan)
wanna = want to
ankle-biters = children
chin-wag = chat/conversation (ha azt hitted japán, jól benézted, mint én :) )
for ages = long time
cheers = by
Azért most megnéznék egy-két arckifejezést. :)
És az ígért szavak:
Ha azt hiszed, hogy Ausztráliát úgy mondják, hogy Australia, nagyon tévedsz. :)
Ausztrália = Aussie, Oz, Straya (Igen, ez mind az, és tudnak ám hadarni. Még azt sem érted meg, ha azt mondják, hogy Ausztrália. És téged néznek hülyének.)
tucker = food
footy = football
chooks = chickens
bloody = very
sheila = woman (sometimes little bit stupid)
sangers = sandwiches
my shout = my treat (in a pub, pay with a hole group)
fag = cigarette
brekky = breakfast
loo = toilett
woop woop = far away
booze = alcohol
cocky = farmer (little neg., too much strong)
fair dinkum = serious/honest
crook = sick
cuppa = cup of tea
drongo = idiot
fluke = lucky, stroke of luck
bloke = man
És egy jó tanács a végére: Nehogy összekeverjétek a chooks, cocky és crook szavakat, mert furcsán fognak rátok nézni. :)

2013. június 24., hétfő

2013. június 25. Hírek 10.

Ahogy megírtam a blogban az össze-vissza álló buszmegállókat, megkaptam rá a választ. (Csak hogy rögtön egy buszos témával indítsak.) Nem az a lényeg, hogy merre van arccal a buszmegálló, hanem hogy merről süt a nap. A buszmegállók úgy állnak, ahogy a legtöbb árnyékot adják. Nyáron itt elviselhetetlen tud lenni a hőség, és öt perces várakozás a buszmegállóban elég kemény tud lenni. Hát ezért.
Amúgy már nagyon várom azt az elviselhetetlen hőséget. Majd én tesztelem az elviselhetőséget. Aki ismer, az tudja, hogy még nem volt melegem, de mindig tudok fázni. :) Amúgy fázósságom ellenére meg kell említeni, hogy az itteni télről változatlanul az a véleményem, hogy nagyon baráti. Tegnap is úgy sütött a nap, hogy melegítőfölsőben melegem volt. Szóval eddig úgy tűnik, hogy Sacinak a bunda naciját és orkános kabátját igen csak feleslegesen hoztuk ki. :) De ennek örülök. Én a téli kabátomat reggelente elbírom magamon, bár délután nem kényelmes cipelni.
Itt nem divat a magassarkú. Vagy inkább túl kényelmesek az ausztrál nők. Elvétve látni magassarkút. Mivel én mostanában, hogy kijöttek a nagy csomagjaink, folyton abban vagyok, kb. két fejjel magasabb vagyok az itteni átlag nőknél. És egy fejjel a férfiaknál. :) Elnézek a fejük felett. Mondjuk az ausztrálokat elég hidegen hagyja a divat, ahogy elnézem. Az európaiak sokkal igényesebbek. De ez nem csak a divatra igaz, hanem az életstílusra is. Gyakran kupisak, igénytelenek, és számunkra meglepő életstílust folytatnak.
Elkezdtük intézni a következő vízumot. Bár az előzőből még elég sok van hátra, de júliustól olyan áremelések lesznek a vízumkérelmeknek, hogy azt nem akartuk megvárni. Ezért még ebben a hónapban beadjuk. Most Laci lesz a vízumigénylő, és bachelor képzésre fog menni, előtte meg egy pár hónap nyelvtanfolyamra, hogy biztos elég jól sikerüljön az IELTS vizsgája. Úgyhogy ha ez sikerül, több évre megvan a vízumunk, és reméljük, hogy többet már nem kell intézni, mert megvetjük itt a lábunkat.
Amúgy Lacinak jól megy a munka, szereti, nekem meg az angol, én is fejlődök. A tanáraim szerint olyan jól, hogy a mostani szintfelmérő szerint mehetek 5-ös szintre. :) A jövő héten kezdem. Sajnálom, hogy már csak egy hónapom van, mert jó lenne tovább tanulni, mert így lehet igazán fejlődni. Nagy visszaesés lesz, ha itthon maradok Sacival. Na mindegy, ezt az időt kihasználom, aztán itt úgyis megtanulok előbb-utóbb angolul. :)
Ne lepődjetek meg, ha mostanában ritkulnak a bejegyzések, mert nem igazán történik túl sok változatosság. A meló és a hűvös idő miatt nagy kirándulásokat nem tervezünk, egyre inkább kezdenek kialakulni a hétköznapok, egyre kevesebb érdekesség üti fel a fejét. De azért majd ha történik valami érdekes, jelentkezem. :)

2013. június 13., csütörtök

2013. június 14. Hírek 9.

Laci talált egy komolyabb melóhelyet!!! Bő másfél hónap után sikerült az áttörés. A sok keresés végül sikerrel járt, és egy szállodából visszahívták, ahol már tegnap el is kezdte a munkát. Sajnos a vízumunk továbbra is köt, így csak heti 20 órában dolgozhat, de ez is nagyon jó már.
Amúgy a napjaink egyre egyformábban telnek, egyre kevesebb az újdonág, ezért ritkulnak a bejegyzéseim is. Mostanában inkább csak játéktereket fedezünk fel Sacinak, mert a tél miatt nem igazán mászkálunk messzire. A múlt hétvégén mondjuk kirándultunk Fremantle-be, ami gyönyörű, nagyon jól éreztük magunkat. Ettünk ebédre a híres fish and chips-ből, ami a magyar szokásokhoz képest elég natúr, de azért nem rossz. Tanulság: Máskor mindhárman gyerek menüt kérünk. Ugyanakkora, mint a felnőtt, csak nem egy haldarab, hanem sok kicsi, és sokkal olcsóbb. Délután meg láttunk egy kis delfint, közel a parthoz. Ez volt az első delfin, amit élőben láttam.Ezt sajnos nem sikerült lefotózni, mert nem igazán állt meg pózolni, úgyhogy ezt a képet ne is várjátok.
Ami még talán érdekesség lehet: Az öltözködési stílus mindenképp említésre méltó. Már csak azért is, mert itt olyan nincs. :) De komolyan. Nem egyszer látok olyat, hogy elegáns ruha, harisnya, EDZŐ cipő. Na meg ha napközben látsz egy képet egy sétáló utcáról, garantáltan nem tudod meg se saccolni, hogy milyen idő van. Van, aki téli kabátban van, van aki pulcsiban, csizmában, pólóban, kiscipőben, papucsban, rövid nadrágban, de még mezítláb is simán sétálnak. Van, hogy ránézek valakire, és csak attól fázok. Szerintem ez a tél otthon egy jobb tavasz, vagy jelen esetben nyár eleje, este-reggel hűvös, napközben olyan 20 fok, legtöbbször napos. Ez egy kicsit ingadozik, de nagyjából ez a telem. Szóval a papucs, meg mezítláb nekem kicsit erős.
Múltkor utaztam a buszon (hol máshol?) és nem működött a kártyaleolvasó, úgyhogy mondta a sofőr, hogy "free way". Mindenki ingyen utazott. Nem hiszem, hogy Magyarországon ez lenne a megoldás. :)
A kutyasétáltatók is sokkal kulturáltabbak. Nem mondom, hogy sosem találkozok kutyakakival, de lényegesen ritkábban, mint otthon. A nagy parkokban van kutyazacsi ingyenes automatákban, és az otthoniakkal ellentétben van is benne zacsi. Itt azért a legtöbb esetben összeszedik a kakit.
És hogy mégse kakival zárjam, el kell mondjam, hogy meglepően sokan követik a blogot. Egy kis statisztika, ha valakit érdekel, nekem nagyon érdekes:
Eddig 3550 oldalmegjelenítés volt, ami szerintem nagyon sok! És ami még érdekes, az országok, ahonnan követnek minket: Magyarország, Egyesült Királyság, Ausztrália, Svájc, Németország, Írország, India, Szlovákia. Az országokat a legtöbb megjelenítéstől a legkevesebbig sorban írtam.
Köszönjük a sok figyelmet!

2013. május 30., csütörtök

2013. május 31. Hírek 8+1 :)

Ígértem még egy-két helyi érdekességet. Nem biztos, hogy mindenkinek új, vagy furcsa minden, de nekem igen. Először is a gyalogos közlekedésre oda kell figyelni, mert mint ahogy az autós közlekedés, ez is fordítva van. Ha szembe jönnek veled, balról kerüld, különben nagy esély van az összeütközésre. Ez nem tűnik bonyolultnak, de egy élet berögződése után nem mindig könnyű észben tartani.
Azt olvastam valahol, hogy az autósok udvariasak a gyalogosokkal, szinte szét se kell nézned, ha lelépsz az útra. Nem tudom, hogy az országban bárhol így működik-e, de Perth-ben ne próbáld meg, ha élni szeretnél. Reggelente egy négysávos úton kell keresztül mennem a buszhoz, ami nem mindig egyszerű. Az egyik reggel úgy késtem le a buszt, hogy félig átmentem az úton, amikor beállt a busz a buszmegállóba, majd így álltunk kb. 2 percig, majd a busz elindult, és csak sokkal utána tudtam átmenni az úton. Ez igencsak dühítő. Persze most mondhatjátok, hogy miért is nem léptem le az útra, de ha a kocsik egymást érik, és 70 a megengedett sebesség, tuti nem tud megállni, ha lelépek elé. Már majdnem a lábamon hajtottak át, de akkor sem engedett volna át egyik paraszt sem, pedig elég egyértelmű volt a szitu. Szóval azért itt is vannak bunkók.
A belvárosban ingyenes buszjáratok vannak, a yellow cat, blue cat és a red cat. Ez a nevük, nem számuk van. Ezek 3 különböző útvonalon járják körbe a belvárost.
Múltkor láttam egy nőt csadorban, szögecses cipővel és táskával. De nem ám a kicsi fajta, igazi nagy szögecsek álltak ki róla. A csadorhoz nem igazán ment, elég furi volt. :)
A digitális tv adások nagy része itt ingyenes. Több, mint 30 csatornát ingyen fogunk. A legtöbb csatornának az összes műsorához van angol felirat is, úgyhogy nagyon jól lehet gyakorolni az angolt.
És még egy kicsit a buszokról. A buszmegállók gyakran fordítva vannak, ami azt jelenti, hogy a falrésze van az út felé. Először nagyon furcsa volt, de most már kezdem megszokni, és azért ennek is megvan a logikája. És mindenképp megemlítem a babakocsisok és tolókocsisok helyzetét a buszon. Otthon mint tudjuk, ez elég mostoha, és erősen ki vagy szolgáltatva mások segítségnyújtási hajlandóságának. Szóval sose szerettem otthon buszra babakocsit vinni, mert nem tudtam, hogy fel tudok-e szállni, vagy éppen a leszállásnál segít-e valaki. Itt más a helyzet. Nem csak a buszokon gondolnak rájuk úgynevezett "priority seat"-tel, de még a felszállásnál is jobban segítve vannak. Tolókocsist otthon nem láttam utazni, itt nagyon udvariasak, mindenki megvárja, míg lemegy a palló, és a buszsofőr kiszáll, és feltolja a tolókocsis személyt. Babakocsival úgyszintén nagyon előzékenyek, szintél leengedik a pallót, és ő száll fel elsőnek. A múltkor egy babakocsis későn ért oda, a tömeg mögött állt, ezért a sofőr dudált, és mutatta, hogy mindenki álljon félre. Amíg a babakocsis nem szállt föl, senki sem szállt föl.
És még egy kicsit írok az ausztrál őslakosokról. Múltkor a tanárnő kérdezte, hogy mi a véleményünk róluk, illetve mit hallottunk róluk. Hát nem túl sok jót tudtunk mondani. Alkoholisták, büdösek, agresszívak, gyakran hajléktalanok, nem igazán szeretik őket, és ez enyhe kifejezés. Aztán megkérdezte a tanárnő, hogy tudjuk-e, hogy miért. Persze ezt senki nem tudta. Amikor a mai felnőttek még csak kisgyerekek voltak, a fehérek el akarták törölni az aboriginal kultúrát. Ez nem igazán sikerült, mert nagyon erős gyökerekkel rendelkeztek, és nagyon összetartóak voltak. Ezért a fehérek azt találták ki, hogy beolvasztják őket, és rájuk kényszerítik a kultúrájukat. A gyerekeket elrabolták a szüleiktől, begyűjtötték őket, és nem éppen csodás körülmények között felnevelték őket. Nem készültek feljegyzések arról, hogy kik voltak a szüleik, így esélyük sincs megtalálni őket. Teljesen gyökerüket vesztették ezek az emberek, iszonyatos dolgokat megélve. Az érem két oldalát ismerve máris másképp nézünk rájuk. Akit bővebben érdekel, készült erről egy film is, a Rabbit Proof Fence. Csak ajánlani tudom, nagyon érdekes.

2013. május 31. Hírek 8.

Megjött a tél! Reggel 3 fokot írt ki a telefonom! A szobánkban van egy elektromos radiátor, de kint nincs fűtés, mint ahogy ez errefelé nem divat, úgyhogy éppen kabátban írom a blogot. Mondjuk ez a hideg nem jelenti azt, hogy délutánra nem lesz 20 fok, napsütéssel. Várhatóan a körül lesz. Ami egyrészről jó, mert tényleg nem igazán van szükség fűtésre, másrészről viszont tisztára sivatag. Fogalmam sincs, hogy is kéne öltözni. Reggel téli kabát, délután pulcsi, vagy póló. Itt általában reggel nagyon alulöltözöttek az emberek, merthogy úgyis meleg lesz. Van, hogy ránézek valakire, és majdnem megfagyok. :)
Többen érdeklődtek már a vízumunk után. Nem azért nem írtam róla, mert titok, hanem mert elsősorban a családomnak, barátaimnak vezetem a blogot, ők meg úgyis tudják. De akkor essen szó erről is. Mi tanulóvízummal jöttünk ki, én éppen angolt tanulok egy suliban, bő 3 hónapig. Idekint lehet hosszabbítani a vízumokat, és tudunk tovább tanulni, vagy akár másfajta vízumra is lecserélhetjük. Árakkal kapcsolatban is érdeklődnek. Ne tegyétek! Teljesen felesleges. Minden eset más és más. Ezer és egy vízum van, és ezer és egy család. Mindenki esete speciális. A CSE Australia boldogan áll a rendelkezésetekre, és nagyon pontos összegeket mond, velük bármit megbeszélhettek. Nekünk is ők segítettek, és nem bántuk meg. Korrektek, kedvesek, és kijövetel után is lehet rájuk számítani. Az áruk miatt ne aggódjatok, higgyétek el, ők lesznek a legolcsóbbak a kijöveteletek hosszú útján.
És még egy kis érdekesség. Ugyebár otthon nem lehet dohányozni a buszmegállókban. Itt sem. Viszont nem is láttam még dohányzó embert a buszmegállók közelében sem, ami merőben eltér az otthon tapasztaltaktól. A nagyobb buszmegállókban kamera ia van, és erre, és a dohányzás tiltására tábla is felhívja a figyelmet. Talán otthonra is kéne egy pár kamera. Bár lehet, hogy az első éjjel levernék, összetörnék. Azt gondoltam, itt kevesebb a dohányos, merthogy itt tényleg drága a cigi, doboza kb. 5000Ft (nem elírás, ha dohányzol és ki akarsz jönni, kezdj el leszokni, vagy nyerj a lottón), és mégis sokan dohányoznak. Bár itt az átlag életszínvonal is elképesztően magas.
Már megint van egy pár helyi érdekesség, amit szeretnék leírni, mihamarabb időt is kerítek rá.

2013. május 22., szerda

2013. május 23. Hírek 7.

Megérkezett Saci motorja! 23 nap alatt ért ide postával. Hát ez nem kevés. De Saci nagyon boldog volt. Imádja a motorokat, és mint már írtam, itt nem lehet hasonlót kapni. Meg is szokták nézni, az csodálom, hogy nem kérdeznek rá, hogy honnan van. Korán reggel hozták, ezért van még Saci pizsomában. :)

Voltunk a Swan folyó partján a Bell Towerbe. Nagyon gyönyörű kilátó, csodaszép kilátással, harang zenével a Swan folyó partján. A folyó part is érdemelt egy pár képet, meg a játszóteret is lefotóztam, mert Sacinak nagyon tetszett. Persze a kilátóban is a lift volt számára a legérdekesebb. :)












Mindenképpen meg kell említenem, hogy apa és lánya szoktak homokozni a játszótéren. Ezt nem lehet leírni, a képek beszédesebbek. Néha Lara is megy, és építenek homok hóembert. :)