Ahogy megírtam a blogban az össze-vissza álló buszmegállókat, megkaptam rá a választ. (Csak hogy rögtön egy buszos témával indítsak.) Nem az a lényeg, hogy merre van arccal a buszmegálló, hanem hogy merről süt a nap. A buszmegállók úgy állnak, ahogy a legtöbb árnyékot adják. Nyáron itt elviselhetetlen tud lenni a hőség, és öt perces várakozás a buszmegállóban elég kemény tud lenni. Hát ezért.
Amúgy már nagyon várom azt az elviselhetetlen hőséget. Majd én tesztelem az elviselhetőséget. Aki ismer, az tudja, hogy még nem volt melegem, de mindig tudok fázni. :) Amúgy fázósságom ellenére meg kell említeni, hogy az itteni télről változatlanul az a véleményem, hogy nagyon baráti. Tegnap is úgy sütött a nap, hogy melegítőfölsőben melegem volt. Szóval eddig úgy tűnik, hogy Sacinak a bunda naciját és orkános kabátját igen csak feleslegesen hoztuk ki. :) De ennek örülök. Én a téli kabátomat reggelente elbírom magamon, bár délután nem kényelmes cipelni.
Itt nem divat a magassarkú. Vagy inkább túl kényelmesek az ausztrál nők. Elvétve látni magassarkút. Mivel én mostanában, hogy kijöttek a nagy csomagjaink, folyton abban vagyok, kb. két fejjel magasabb vagyok az itteni átlag nőknél. És egy fejjel a férfiaknál. :) Elnézek a fejük felett. Mondjuk az ausztrálokat elég hidegen hagyja a divat, ahogy elnézem. Az európaiak sokkal igényesebbek. De ez nem csak a divatra igaz, hanem az életstílusra is. Gyakran kupisak, igénytelenek, és számunkra meglepő életstílust folytatnak.
Elkezdtük intézni a következő vízumot. Bár az előzőből még elég sok van hátra, de júliustól olyan áremelések lesznek a vízumkérelmeknek, hogy azt nem akartuk megvárni. Ezért még ebben a hónapban beadjuk. Most Laci lesz a vízumigénylő, és bachelor képzésre fog menni, előtte meg egy pár hónap nyelvtanfolyamra, hogy biztos elég jól sikerüljön az IELTS vizsgája. Úgyhogy ha ez sikerül, több évre megvan a vízumunk, és reméljük, hogy többet már nem kell intézni, mert megvetjük itt a lábunkat.
Amúgy Lacinak jól megy a munka, szereti, nekem meg az angol, én is fejlődök. A tanáraim szerint olyan jól, hogy a mostani szintfelmérő szerint mehetek 5-ös szintre. :) A jövő héten kezdem. Sajnálom, hogy már csak egy hónapom van, mert jó lenne tovább tanulni, mert így lehet igazán fejlődni. Nagy visszaesés lesz, ha itthon maradok Sacival. Na mindegy, ezt az időt kihasználom, aztán itt úgyis megtanulok előbb-utóbb angolul. :)
Ne lepődjetek meg, ha mostanában ritkulnak a bejegyzések, mert nem igazán történik túl sok változatosság. A meló és a hűvös idő miatt nagy kirándulásokat nem tervezünk, egyre inkább kezdenek kialakulni a hétköznapok, egyre kevesebb érdekesség üti fel a fejét. De azért majd ha történik valami érdekes, jelentkezem. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése