2013. április 21. Híradó 2.

Itt az újabb híradó ideje. :)
Végre voltunk az óceánparton. :) Gyönyörű volt. Az óceán is, és a part is. Eszméletlen szép ez a város. Most itt elég hideg van, kb. 20 fok, és záporok is vannak, tegnap is volt egy, meg ma kettő. Azt mondják, hogy ez extra hideg ősszel, a leghidegebb hónapok, június, július szokott ilyen lenni. Hát ha ilyen lesz, azt elviselem. Pulcsis idő. A parton mondjuk este voltunk, és már pulcsiba is egy kicsit hűvös volt, meg nagy volt a szél. Láttuk volna a naplementét, ha nincs felhő.

A lakásban nagyon jól érezzük magunkat, bár a szobánk kicsi, de sokat vagyunk a nappaliban, meg az udvaron van trambulin is, Saci nagy örömére. :) Van grillsütő is, azt még nem használtuk.
Mi már átálltunk Lacival az itteni időre, Sacinak megy lassabban. De egész jól haladunk, ma már 9 előtt fenn volt, csak a déli alvásra nem lenetett rávenni, csak 2 után, most meg nagyon bealudt. Így este mindig későn tudjuk letenni. Ördögi kör. :)
A kinti élet összességében drága. A szolgáltatások nagyon drágák, és sok áru is. De van, ami olcsóbb mint otthon. Pl. az ausztrál egy lusta népség, így a húsok zömében elő vannak készítve, pucolva, meg rengeteg pácolt hús van lefóliázva. Ezek dágák. Ha a csirkecombon rajta van a bőr, máris olcsó. Meg marhát is vettük tömbben, úgy sokkal olcsóbb, mint otthon. Nem is beszélve a minőségről. A marhát otthon ha kiöregszik, levágják. Itt ez nemzeti eledel, nem öreg, kemény. Amit vettem, csak egy kis faggyú volt a tetején, majd színhús. egy óra alatt puhára lehet főzni. Itt óriási területeken mozoghatnak, nem kövérek. A dinnye is első osztályú - igen, már ettem - és nem is drága. Bár most tudtam meg, hogy a szezonjában meg viccesen olcsó lesz. De mondjuk egy kindertojás 2 dollár!!! és persze a gyerek leemeli a polcról, mint otthon, nem érti, miért esek kétségbe, amikor az 500Ft-os kinder csokitojásból egy darab a földre esik. :)
A lakásra visszatérve van egy-két érdekesség. pl. az ablakok. A fürdőben és a WC-ben elég nagy foncsor üveg ablakok vannak, aminek a tetején kb. 10cm szúnyogháló. Ezt nem lehet kinyitni vagy becsukni, így van, mindig szellőzik, és mindig csak ennyire. De van mellette bivaly erős elszívó is. A szobákban viszont hosszú, keskeny ablakok vannak, elhúzósak, így csak a fele nyílik. A szúnyoghálók is zárhatóak, ha az ajtót kinyitjuk. Ennek a működését Laci rögtön megmutatta Sacinak, aki ezt villám gyorsan el is sajátította, nagy örömömre. :)
Saci kapott az Ikeából sámlikat, meg magas széket, hogy az asztalnál kényelmesen üljön. Az ilyen dolgoknak is nagyon tud örülni, mondja is, hogy ő kapta, és már másik székre nem is hajlandó ülni az asztalnál.
A vezetéssel vigyázni kell, sok a domb, nem is gondoltam volna, szinte már hegyvidékes. Könnyű begyorsulni, de nem szabad, mert minden kereszteződésben trafi van felszerelve, a sebességet is mérik, meg a piroson áthaladást is figyelik. És a rendbontás itt se olcsó.
Holnap kezdem a sulit, kicsit izgulok, mert még azt se tudom, hogy mondom el, hogy ki vagyok, és miért jöttem. :) Ha sikerül kinyögnöm, hogy angolt tanulni jöttem, tuti azt mondják, hogy rám fér. :)
Egyre több ötletünk van a hogyan továbbra, és egyre több út és lehetőség kirajzolódik előttünk. Nem lesz könnyű, mert újra kell építenünk mindent, de viszonylag gyorsan lehet, és nagyon megéri. Ez egy erősen fogyasztói társadalom, és van is miből, a fizetéseket elnézve.
Mi még erősen nézzük az akciókat. Meg van egy hentesbolt, ahol sok magyar terméket lehet kapni, Kalocsai paprikát, mustárt, erős pistát, piros aranyat, magyar kolbászt, szalámit, és még dolgokat, eszembe sem jut. És nem is drága. Nem tudom, hogy csinálja. :)

A legdurvább: NEM LEHET KAPNI KISMOTORT!!! Ez hihetetlen. Azt az infót kaptam, hogy nincs futóbicikli, pedig az van, de az is gagyi, de kismotor végképp nincs. Vannak gagyi járművek kicsiknek, ami nagyon alacsony, több kerekű, meg elég érdekes, nehéz hajtani, de ennyi. És ezek nagyon drágák. kb. 20-30ezer Ft. Úgyhogy Kata (Te is kapsz levelet :) ) vesz nekem a piacon, és megkapom postán. Az "csak 12ezerFt" + motor. :) Még mindig olcsóbb, mint itt venni egy bénát, és az ígéret az ígéret. Saci időközönként rákérdez ám. :)

Madarakról ne sokat várjatok, mert bár nagyon érdekesek, nehéz őket fotózni, mert leginkább a fák tetején vannak. Kengurut meg még nem láttunk.

2013. április 17. Híradó 1.

Az út egész jó volt, hát nem rövid, az biztos, de szerencsére Saci sokat aludt. :)
Az átállás nem egyszerű, majdnem délben keltünk. :)Ezért nem jutottunk el túl sok helyre, csak a környéken néztünk szét. Bevásároltunk a Coles bevásárlóközpontban. Itt az ausztrál termék a legkedvezőbb árú, úgyhogy főleg olyat vettünk. A felvágott és a tej nagyon finom, a tej különösen krémes, a szalámi készítést még tanulhatják. :)
A közelben van egy nagy park, meg játszótér, Sacinak nagyon tetszett.
Holnap rengeteg az intézni valónk, úgyhogy korán kelünk. Már csak azért is, mert Saci most ájult be mellettem, és tuti kelteni fog minket. :) Holnap veszünk telefont, meg bankba megyünk, kocsit nézünk, a sulimat megnézzük, meg ilyenek.
A víz nagyon fura ízű, azt mondták azért, mert itt az óceánt sótalanítják, és itt a legegészségesebb a víz a világon.
Itt NINCS műszaki vizsga a kocsikra. :) Viszont szerviz könyvet vezetnek.A bőrallergiám és az orrfolyásom is javul, Saci is már alig köhög, pedig nem gyógyszerezem. Mondta a főbérlőnk, hogy a  lánya is allergiás volt otthon, már gyógyszerrel kezelték, de mióta kijöttek, megszűnt. Egyszer voltak betegek az egy év alatt egy kicsit, amikor beszoktatós volt a lány az iskola előkészítőbe.
A levegő nagyon párás, eszméletlen jó. Ahogy kiérkeztünk, és megláttam a pálmafákat, és beleszippantottam a levegőbe, tudtam, hogy hazaértünk. :)
Olyan még mint egy nyaralás, bár erre azt mondta Laci, hogy az is, amíg nem dolgozunk. :)
Nagyon jó idő van, otthoni nyárnak felel meg. Remélem a partra is lejutunk hamar.

2013. február 28. A vízum

Csörgött a telefonom, Timi hívott. Azt mondta: Szóltak Bécsből………a vízummal kapcsolatban……….(Lepereg előttem minden, szóhoz sem jutok, mi lehet, nem kaptuk meg?, hiánypótlás? mit kérhetnek? tudom majd pótolni?)……Megkaptátok a vízumot! Még jó, hogy van humorérzékük. :)  

 Mondanom sem kell, hogy a családunk nem volt olyan boldog, mint mi. Ez egy nagy, és nehéz döntés. Senki sem szívesen hagyja otthon a családját, főleg, ha ekkora távolságról van szó. De az új családunk miatt elengedhetetlennek éreztük ezt a lépést. 

 Szóval még aznap meg is vettük a repülőjegyeket.

2012. December 18. Az első lépések

Mindig is úgy képzeltem, hogy nem itt kell élnem. Az én helyem máshol van. Pálmafák, meleg klíma, tengerpart. De az életem eddigi 31 évében ez maximum nyaralás formájában teljesült. Férjemnek már megismerkedésünkkor beszéltem vágyaimról, de nem szerette volna itt hagyni az országot, a családot. Így maradtunk. Vettünk lakást, autót, és már van egy mindjárt 2 éves kislányunk. Az utóbbi időben viszont sokat romlott az életszínvonalunk, hiába dolgozunk mindketten. Az egyik nap – teljes megdöbbenésemre – Laci azt mondta, hogy mégis menni kéne, mert ez így nem mehet tovább. Mivel már régen is Ausztráliát emlegettem, nem volt kérdés, mi az úticél. 

 A CSE Australia honlapját már régen is olvasgattuk, így egyértelmű volt, hogy kiket keresünk fel. Idén tavasszal el is mentünk egy előadásukra, ami csak tovább erősített minket, hogy Ausztráliában a helyünk.

A vízum ügyintézés nem ment volna Edit és Csaba segítsége nélkül, emellett sok hasznos tanácsot is kaptunk Tőlük.